Mi az, amit nyújt nekem ez a technika? Olyan egyszerűnek tűnik, nehéz elképzelni, hogy ez elegendő legyen a problémák megoldásához.

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljam, vegyük sorra először, a rohanó mindennapjainkat. Gondoljuk végig egészen az ébredéstől, mennyi mindent teszünk, gondolunk, futunk, szaladunk, gondoskodunk, hány helyen fordulunk meg, mennyi tennivalót intézünk el. Mikor este hazaérünk mennyi idő marad a kikapcsolódásra? És hogyan történik ez? Tartalmas elfoglaltság, vagy inkább már csak a Tv előtt ülünk, mert örülünk, hogy végre leülhetünk? Örülünk, ha a családtagjainkkal, barátainkkal tudunk váltani néhány szót. De vajon mikor tudunk beszélgetni saját magunkkal?

Van egyáltalán megállás? Kiút ebből a mókuskerékből? A felgyülemlett stressz pedig kis csomagok formájában jön velünk mindenhová, és szépen lassan működésbe lép, kinek kinek milyen formában fejti ki a hatását, legyen az egy legyengült immunrendszer, vagy alvási nehézség, pánikbetegség.

A válasz pedig igen! Ki lehet szállni a mókuskerékből! És a döntési lehetőség a mi kezünkben van! Lehet, hogy egyszerűen hangzik, hogy szakítsunk időt magunkra, hogy relaxáljunk. Pedig, ha végig gondoljuk, magunkkal, a belső, lelki egészségünkkel mikor tudunk foglalkozni? A C-vitamint is bevesszük reggelente, hogy támogassuk a szervezetünket, akkor a lelkünkkel mért nem törődünk?

Tanuljunk meg néha lassítani, és befelé fordulni, ahhoz, hogy aztán újra teljes értékű életet élhessünk!

Hogyan elég a problémák megoldásához az autogén tréning? Pontosan úgy, hogy csak mi magunk oldhatjuk meg a saját életünket. Segítséget ehhez lehet és jó is igénybe venni, támogatást és útmutatást kapni, de a változásért csakis önmagam felelek! Pontosan erre tanít az autogén tréning, a kapcsolatra önmagunkkal, annak a fantasztikus erőnek megtapasztalását teszi lehetővé, hogy képes vagyok tenni önmagamért, segíteni magamon, kommunikálni a testemmel, a tüneteimmel, és a testem szót fogad, megteszi, amire kérem! Ez a technika segít felszínre hozni a rejtett erőforrásainkat, segít abban, hogy magunkon segítsünk. Megtanít egy olyan problémafeldolgozó és megoldó hozzáállásra, melynek köszönhetően adaptívan tudunk megküzdeni a nehézségeinkkel.

Tegyünk önmagunkért!

Címkék: betegség pánik probléma relaxáció autogén tréning alvási nehézség

        A Várandósság nem csupán testi fizikai értelemben okoz nagy változásokat. A kismamákat érő hormonális hatások az idegrendszert is jelentős mértékben megterhelik. Ezért ebben az időszakban különösen fontos, hogy a szorongásokat, szabályozni, csökkenteni képesek legyünk!

        A relaxáció során lecsökken a stresszhormonok szintje. Ellazulnak az izmok, lecsökken a vérnyomás, a pulzus szám, az agy pihenhet. A szervezet önszabályzó mechanizmusai beindulnak, ennek számos pozitív következménye lesz. Egyszerűen átkapcsolunk egy nyugalmi tónusra. 

       Ebben a nyugalmi állapotban a baba sokkal nagyobb nyugalomban és biztonságban érezheti magát az anyaméhben. A relaxált elmélyült állapot segít a kismamának ráhangolódni a magzatra, felvenni vele a kapcsolatot, kommunikálhat vele érzések vagy képek formájában.

        A baba nem kap feleslegesen a stresszhormonokból, és javul a méhlepény vérellátása is. 

        Segít a fáradtság leküzdésében, ami a terhesség során gyakran előfordul. Egy 15-20 perces relaxáció akár 2-3 óra alvással is felér! Ez a kisbaba születését követő időszakban is nagy segítség lehet.

        Sok kismama küzd alvás problémákkal különösen a várandósság vége felé, ebben is hatékony megoldást nyújt a relaxáció.

         A rendszeres relaxáció bizonyítottan erősíti az immunrendszert, ellenállóbbá tesz a betegségekkel szemben. A várandósság ideje alatt különösen fontos az egészség megőrzése. az erősebb immunrendszer gyorsítja a szülés utáni regenerációt is. 

         

        

Címkék: stressz terhesség szorongás relaxáció autogén tréning várandósság alvási nehézség

 2013.10.25. 12:33

imagesca4932om_1382697065.jpg_275x183

Címkék: relaxáció autogén tréning stressz kezelés

      A szorongással mindannyian találkozunk akár nap mint nap. Ez teljesen rendjén való, hiszen a szorongásnak vagyis a félelemnek gyakran evolúciós funkciója van, megvéd minket, attól, hogy számunkra veszélyes tevékenységeket folytassunk, vagy éberebbé tesz minket, hogy jobban tudjunk figyelni magunkra vagy a szeretteinkre. A hangsúly itt is a szorongás mértékén van, illetve a szorongást kiváltó helyzet relevanciáján.

     A szorongásos zavarok típusai:

1. A Generalizált szorongás:

     Ennek tünetei a folyamatos aggodalmaskodás, túlzott félelmek, szorongások, visszatérő szomatikus panaszok. A félelmek azonban nem kötődnek egyetlen jól meghatározható tárgyhoz. Igen gyakori a munkahelyi teljesítmény, gyermek, hozzátartozó betegsége miatti, mások megítélése miatti, anyagi helyzet miatti aggodalom. Ez a fajta szorongás kiterjed a családtagokra is, az ilyen emberek túlzottan féltik gyermekeiket, szeretteiket.

2. A Szociális szorongás:

     Előfordulása fokozott bármilyen szociális helyzetben. Ez lehet akár vizsga, telefon beszélgetés, állás interjú, nyilvános beszéd, kiselőadás, ismerkedés, párkapcsolat, mások előtt való étkezés vagy baráti összejövetel során is. Ennek legnagyobb veszélye, hogy az egyén egy idő után elkezdi kerülni ezeket a helyzeteket, hogy ne szorongjon. Ez pedig az élettér beszűküléséhez vezet!

     Kialakít egy ördögi kört maga körül: társas helyzetben ahelyett, hogy mások felé fordulna, önmagát monitorozza, és azt, vajon hogyan reagálnak rá mások, így ellehetetleníti, hogy valóban tudjon kapcsolódni másokhoz, ezért ténylegesen kevesebb pozitív megerősítésben lesz része, tehát beigazolja a feltevését, hogy őt az emberek nem szeretik. 

3. Specifikus fóbiák:

      Irracionálisan erős szorongás valamely tárggyal vagy helyzettel szemben. Amennyiben az egyén megközelíti a rettegés tárgyát, fizikai tüneteket is mutat, mint verejtékezés, remegés, nehéz légzés, szapora szívverés, vérnyomás emelkedés, valamint menekülési vágya vagy akár halálfélelme támad. A tünetek hasonlóak a pánikroham során jelentkezőkhöz, de a különbség az, hogy itt egy konkrét helyzet váltja ki. 

Fóbia gyakorlatilag bármivel kapcsolatban kialakulhat, lehet ez állattal, természeti katasztrófával, veszteséggel kapcsolatos félelem, helytől, magasságtól érintéstől való rettegés. 

4. Pánikzavar:

      Kiindulási helyzet egy normál testi reakció téves értelmezése, felnagyítása. Ez beindít egy önmonitorozó folyamatot, a tünetek erősödnek, végül roham lesz belőle.

       Az ismétlődő rohamoktól való rettegést nevezzük pánikbetegségnek. Ez szintén beszűkülő életmódhoz vezethet.

5. Kényszerbetegség:

       Kényszer gondolatok, melyek önkényesen betörnek, és kényszer cselekvések, melyek hátterében szorongás áll. Leggyakoribb, hogy az adott kényszercselekvés elvégzése azt az érzetet kelti az egyénben, hogy ezzel megóvja magát vagy valakijét valamilyen negatív esemény bekövetkezésétől.

       Az Autogén Tréning a szorongás orvoslására

       A Tréning során megtanuljuk befolyásolni a vegetatív idegrendszerünk működését, szabályozni tudjuk a légzésünk, szívverésünk ritmusát, vérnyomásunkat csökkenteni. Az izmainkat ellazítjuk. Mindezzel máris megszüntetjük a szorongás okozta kellemetlen testi reakciókat. 

       Az ellazult fizikai állapot megtapasztalása elindít egy visszacsatolást is az idegrendszer felé. Azt az üzenetet közvetíti az agyunknak, hogy a testünkben minden folyamat a normális ütemben halad, izmaink lazák, így meggyőződünk arról, hogy velünk minden rendben van, nincs is okunk az aggodalomra, és ezek szerint nem is szorongunk. 

       A rendszeres relaxálás hosszú távú hatása, hogy az általános hangulatunk is sokkal kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válik, ellenállóbbak leszünk a stresszel szemben. 

       Kognitív Viselkedésterápiás technika, hogy ellazult, relaxált állapotban megközelítjük először képzeletben, majd egy hosszú folyamat végén már a valóságban is a félelmünk tárgyát. A relaxált állapot élettani mintázata egyszerűen összeegyeztethetetlen a szorongás fiziológiai működésével, így a szorongás egy idő múltán kioltódik az adott tárggyal, helyzettel kapcsolatban.

      Akut stressz helyzetekre remek megoldásokat kínál a Tréning, így a hirtelen támadt szorongást például egy vizsga esetén hatásosan csökkenteni tudjuk.

Címkék: stressz fóbia szorongás félelem szociális fóbia izzadás autogén tréning magas vérnyomás pánikzavar szívverés remegés nehéz légzés akut stressz generalizált szorongás

      A relaxációs technikák a hatvanas évektől kerültek a pszichológusi szakma érdeklődésének előterébe. Innentől kezdve világszerte elterjedtek, széles körben alkalmazzák őket. 

      Ezek úgynevezett pszichoszomatikus gyógyító eljárások. Szemben a csupán verbalitásra épülő pszichoterápiás technikákkal, a relaxációs technikák a testi gyakorlás során törekszenek a pszichoszomatikus funkciók egyensúlyának helyre állítására. Elsődleges cél a lelki zavarok, problémák miatt kialakult szomatikus és pszichovegetatív rendellenességek feloldása. Így ezeket a módszereket összefoglaló néven Tréning vagy Gyakorlás terápiának nevezzük. 

     Módszertanilag a viselkedésterápiákhoz állnak közel. Ezek alapja a kívánt viselkedés többszöri megerősítése, ismétlése, melynek hatására a nem kívánt viselkedés kioltódik. Jelen kontextusban erre példa a szorongás, amit hatástalanítunk egy kiadós relaxációval. Ezt kellemes ellazult állapot követi, ami egyben pozitív megerősítés. Ezt gyakran ismételve automatikussá tesszük ezt az érzést kialakítunk egy magasabb tűrőképességet.És a szorongás egyre kevesebb helyzetben, vagy egyáltalán nem jelentkezik.

    A Relaxációs Módszerek az izomtónus, a mozgás, a lelki történések és a vegetatív működések közötti szoros összefüggésre épülnek. A kedvezőtlenül magas aktivációs szint, például a szorongás együtt jár a vázizomzat tónus fokozódásával, a vegetatív szabályozás zavaraival. Minél inkább képesek vagyunk testünket ellazítani, annál kipihentebbek leszünk, lelkünk is annál nyugodtabb állapotba kerül. Ezért követelménye minden relaxációs technikának az izomellazultság állapota.

    Azonban az Autogén Tréning nem csupán a nyugalom elérését tűzi ki célul! Ez egy olyan tanulási folyamat, melyben a gyakorlatok ismétlésével érjük el a megzavart működésű élettani folyamatok, mint légzés, keringés, szívműködés akaratlagos szabályozásának képességét. 

Az Autogén Tréning, mint a relaxációs eljárások őse, alapformája

    Az Európában legelterjedtebb eljárást az 1920-as években J.H.Schultz dolgozta ki. A módszer a hipnózisban gyökerezik, de később a hipnózissal szemben kifejezetten az ön indította folyamatokra koncentrál. Schultz több évtizedes hipnoterápiás gyakorlatából vette át az alap elemeket, a test elnehezedésének és felmelegedésének érzését. Ezek az érzések akaratlagosan is kiválthatók az ellazult állapotban, így leszünk képesek szabályozni a vázizomzatunk állapotát, a keringésünket, vagy a szívműködésünket. 

    Mindezek elsajátításához az úgynevezett passzív koncentrációra van szükségünk. Ez az állapot teljes elengedettséget, mély átélést tesz lehetővé, a szuggesztiókra fokozott fogékonyságot. A gyakorlatok elvégzése után fontos a visszakapcsolás, az izmok feszítésével, mély lélegzettel, a gondolatok, képek eltávolításával. 

   Az  Autogén Tréning alkalmazása kiegészülhet úgynevezett pozitív célformulák használatával is, melynek során pozitív állításokat, szuggesztiókat fogalmazunk meg saját magunk számára, és az ellazult állapotban ezeket ismételgetjük. 

   Az Úgynevezett szervtréning során célzottan foglalkozunk egy bizonyos szervvel, testrésszel, problémás területtel. Elősegítjük a helyes működését, vizualizáljuk a gyógyulását.

   Az Autogén Tréning gyakran egészül ki továbbá képhívásokkal. Ez szintén ellazult állapotban történik, könnyen megjeleníthetővé válik az aktuális probléma, élethelyzet vagy lelki állapot. Ilyenkor kívülről rátekinthetünk az adott szituációra, illetve a képen dolgozva az életben is pozitív változásokat tudunk előmozdítani.

A progresszív relaxáció

   Az Autogén Tréning gyakorlásának egy változata lehet ez a technika. Különösen ajánlott azok számára, akik nehezebben érik  el önmaguktól a nyugalmi állapotot, vagy akut stressz helyzet esetén, amikor nehezünkre esik lazítani.

   A módszer kidolgozója E. Jacobson. Ez egy aktív lazítási eljárás. A mozgással, az izmok előzetes megfeszítésével kapcsolódik össze az ellazulás. Így a kontraszt miatt könnyebb megtapasztalni a lazaságot, és egyben intenzívebb élményt is nyújt. 

Miben segít az Autogén Tréning?

 - egészség megőrzés

- immun erősítés

- pánikrohamok megszüntetése

- alvászavarok megszüntetése

-kimaradt alvás pótlása

- teljesítmény fokozása sportban, tanulásban

- koncentráció, emlékezet javítása

- stressz kezelés és csökkentés

- szorongás, vizsgadrukk esetén

- allergia

- migrén, fejfájás

- fájdalom csillapítás

- pszichoszomatikus, autoimmun betegségek

- várandósoknak

- szülésre felkészülés

- vajúdás alatt segítség

Kiknek ajánlott?

  Az Autogén Tréning mindenki számára hasznos módszer! Az egészséges emberek fejlesztését szolgálja, a betegséggel küzdőknek pedig a gyógyulási folyamat része vagy akár a kiváltója is lehet. 

Mikortól ajánlott?

  Gyerekek esetén is nagyon hatékony tanulás, koncentráció fejlesztése, szorongás csökkentés, vizsgadrukk stb esetén. Kritérium, hogy a gyerek értse miről van szó, képes legyen csukott szemmel egy helyben maradni, a feladatra koncentrálni. Körülbelül nyolc éves kortól ajánlott. Felső korhatár nincs.

Címkék: stressz pánik szorongás alvászavar meditáció relaxáció autogén tréning

      Az alvás elengedhetetlenül fontos folyamat. Alapvetően két fázisra osztható, EEG aktivitás szempontjából. Ezek a REM (Rapid Eye Movement) és a non REM (Non Rapid Eye Movement) fázisok.

      A REM szakaszban a légzés szabálytalan, gyors és kevésbé mély. Gyors szemmozgás és a végtagok mozgatási képtelensége a jellemző. Megemelkedik a vérnyomás. Az agy azon területei aktívak, melyek a tanulásban, információ feldolgozásban is szerepet játszanak. REM fázisban álmodunk, és ilyenkor dolgozza fel az agyunk a minket érő információkat, ilyenkor raktározódnak el az emlékek. 

      Ez a szakasz az alvásidő húsz százalékát teszi ki felnőttek esetén. Ez az arány csecsemőkorban a legmagasabb, és az életkor előre haladtával fokozatosan csökken. 

      A non REM fázis során a légzés nyugodt, lassú és mély. Izomtónusunk még az ébrenléti állapotéhoz van közelebb, fokozatosan ernyed. Ennek a fázisnak további négy alszakasza van. 

1. Szendergés, lassul a szemmozgás, az izomtónus lazul. az alvásidő 5-10 százaléka.

2. Felületes alvás. Itt már nincsenek szemmozgások, az izmok ellazultak. Ez a rész kiteszi az alvási idő 50 százalékát.

3. Közép mély alvás, mely az alvásidő 5-10 százalékára jellemző. Itt lecsökken a vérnyomás, az agyhullámok és a légzés lelassul. 

4. Mély alvás. ez 15-20 százalékot tesz ki. Gyerekeknél ez az arány magasabb, időseknél kevesebb. Ilyenkor termelődnek a növekedési hormonok is. 

       Egy alvási ciklus körülbelül 90-120 perc. Ezalatt az idő alatt az említett fázisok folyamatosan váltogatják egymást. a sorrend meghatározott: 1.nem REM, 2.nem REM, 3.nem REM, 4.nem REM és REM fázis. Egy éjszaka alatt körülbelül 5-6 ilyen ciklus ismétlődik. 

       Újszülött csecsemőknél ez a sorrend is másképp alakul. A kisbabák az alvást még a REM szakasszal kezdik, melyből a legkönnyebb felébredni. Ezért fordul elő gyakran, hogy miután letesszük őket, egyből felébrednek. Körülbelül húsz perc elteltével érik el a mély alvás állapotát.

       

       Mi az alvás funkciója?

       Első megközelítésben a kémiai-fiziológiai folyamatok regenerációja a célja. Valamit bepótolunk az alvással. Minél több időt töltünk ébren, annál intenzívebb lesz az alvási folyamat. 

       Másik elképzelés szerint, alvás során csökken a testhőmérsékletünk, és a metabolikus ráta, ezzel jelentős mértékű energiát takarítunk meg. 

       A REM fázis szerepe a memória funkcióban és a kognitív elaborációban jelentős. Kimutatták, hogy kognitív terhelés növelésével növekszik a REM szakasz tartama is. 

       

       Mi történik, ha nem alszunk eleget?

       Először is csökken az alkalmazkodási képességünk, evolúciós szempontból a túlélési esélyünk. Megnyúlik a reakció időnk, csökken a figyelmi kapacitásunk, a tanulási teljesítményünk. Jellemző az ingerlékenység, a fáradtság érzés. Ha mindez tartóssá válik, akkor szomatikus betegségek és szellemi leépülés demencia is előfordulhat. 

       Az alvászavarok a felnőtt lakosság 20-30 százalékát érintik átmeneti időre, 10 százalékukat tartósan. 

       Az alvászavar leggyakoribb formája az Insomnia, azaz az álmatlanság vagy elégtelen alvás. Ez megmutatkozhat elalvási nehézségben illetve túl korai ébredésben, vagy alvás gyakori megszakadásaiban is. 

       Ennek ellentéte a Hypersomnia. A megnövekedett alvásigény, aluszékonyság. Akár napközben is betörhetnek REM szakaszok, veszélyes helyzeteket előidézve mint például a vezetés közbeni elalvás. 

      Hogyan segíti az alvást az Autogén Tréning?

      Az Autogén Tréning az egyik leghatásosabb szorongás oldó módszer. Amennyiben az alvási nehezítettség hátterében a szorongás áll, úgy a rendszeres relaxáció már önmagában meg fogja hozni a maga gyümölcsét. 

     Gyakori, hogy már azért nem tudunk elaludni, mert egyszerűen félünk az elalvástól, attól, hogy majd ismét álmatlanul fogunk forgolódni az ágyban. Görcsösen igyekszünk elaludni, számoljuk az eltelt perceket, ezzel teljesen ellehetetlenítve az elalvást. Itt idézném Victor Franklt, híres pszichológust, aki humorával a paradox intenciót hívja ilyen esetekben segítségül, mi szerint arra kell vágynunk, amitől félünk. Jelen esetben, akkor próbáljunk meg minden erőnkkel ébren maradni, és akkor garantált az elalvás...de a viccet félre téve az ilyen jellegű háttér problémáknál nagyon fontos ennek a kialakult félelemnek, görcsnek a feloldása, melyben segítség az Autogén Tréning elsajátításával együtt járó célzott beszélgetés és önismereti munka. 

       Az ellazult állapot, melyet elérünk a relaxáció során, hasonló mintázatot mutat az alvással. A test közben pihen, feltöltődik. Ezért elmondható, hogy egy jól sikerült mély relaxálás akár több órányi alvással is felér, így remekül tudja bepótolni a hiányzó mennyiséget. 

       Az Autogén Tréning segíti magát az elalvási folyamatot. Ahogy test és lélek egyre jobban ellazul, ahogy a tudatunk egyre mélyebb és mélyebb szintre érkezik, elérve a módosult tudatállapotot, már könnyűszerrel lépjük át azt a bizonyos küszöböt és merülünk mély álomba....

Címkék: alvás fáradtság szorongás alvászavar álmatlanság önismeret autogén tréning insomnia hypersomnia verejtékezés alvási nehézség

    A Pánik szó mitológiai eredetű. Jelentése fokozott, intenzív rettegés. Pán görög istentől kapta a nevét, aki félelmetes hangokkal az embereket riogatta, ám valódi veszélyt senkire sem jelentett, így indokolatlan, "páni" félelmet keltett. 

   Hogyan alakul ki a pánikroham?

   A személy legtöbbször egy normális testi reakciót él át, például hevesebben ver a szíve, mert felmegy a lépcsőn. Aki hajlamos a rohamra, az ilyenkor ezt észleli, és elkezdi fokozottan figyelni önmagát. Ez beindít egy ördögi kört. Egyre idegesebb lesz, ahogy figyeli önmagát, amivel ténylegesen felerősíti a nem megfelelően értelmezett testi reakciót. Fokozó tényező, ha a rosszullétet egy negatív előhangolás megelőzi.

     

A pánikroham tünetei: 

- heves szívverés

- fulladás

- verejtékezés

- hányinger

- mellkasi fájdalom, nyomás

- szédülés

- halálfélelem

- félelem a megőrüléstől.

       Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a rohamok ismétlődnek, és kialakít egy félelem érzetet az emberben az újabb rohamok megjelenésétől. Ennek további veszélye lehet, hogy a szorongástól beszűkül az egyén élettere, például nem mer felülni a tömegközlekedési eszközökre, mért fél a rosszullétektől, és ez a beszűkülő élet kihat a szociális kapcsolatokra is, ezek romlásához vezethet. 

       Hogyan segít az Autogén Tréning?

      Először is nagyon fontos az edukáció. A beteg ismerje meg a betegség pontos lefolyását. Legyen tisztába vele, hogy bármennyire is ijesztőek a rohamok, azoknak maradandó következményei nem lesznek.

      A Tréning alatt megtanulunk helyesen lélegezni roham alatt, ami segít annak elmulasztásában. A helyes légzéstechnika elsajátításával egyben megszerezzük a kontrollt a roham felett. Többé nem lesz kiszolgáltatva a rosszullétnek, a légzés segítségével a kontroll a mi kezünkben van.

      A rendszeres relaxációtól a rohamok eleinte ritkulni fognak, majd teljesen megszűnnek. Az Autogén Tréninggel szabályosabbá válnak a testi folyamatok, a vegetatív idegrendszer működése. Megtanulja a testérzetek pontosabb értelmezését. Egyfajta kommunikáció alakul ki a test és az agy között. 

     A Tréning során az akut stressz helyzetek kezelését is megtanuljuk, így egy esetleges negatív helyzet már nem lesz olyan intenzív hatással a szervezetre, ezzel is csökkentve a roham valószínűségét. 

     A tanfolyamon önismereti beszélgetéseket is folytatunk, ami lehetővé teszi, hogy a probléma mélyebb gyökereit is feltárjuk, megértsük, mi vezetett ide, és a jövőben hasznosabb megküzdési módokat tudunk kialakítani.

Címkék: szorongás halálfélelem pánikbetegség önismeret pánikroham szédülés izzadás autogén tréning szívdobogás nehéz légzés

 A stressz reakcióknak négy típusa létezik:

1. Akut stressz reakció: 

    Hirtelen jelentkezik egy megrázó esemény hatására. Akár néhány napig is eltarthat. Vegetatív tünetei vannak, mint verejtékezés, heves szívdobogás, kapkodó légzés. Okozhat kábultságot, dezorientáltságot, céltalan hiperaktivitást, céltalan cselekvéseket, álmatlanságot, rémálmokat.

2. Poszttraumás stresszzavar:

    Katonáknál mutatták ki először ezt a jelenséget az I. világháború után. Majd a II. világháború és a vietnámi háború után kezdtek el vele komolyabban foglalkozni. 

A Poszttraumás stresszre jellemző, hogy késleltetve jelenik meg. Ez akár néhány hónapot is jelenthet. Jellemzője a látszólagos érdektelenség. 

Gyakoriak lehetnek az úgynevezett emlékbetörések, ilyenkor az egyén kontrollálhatatlanul újra éli a vele történteket. 

Fokozott éberség, vigilancia mutatkozhat, folyamatos figyelése a lehetséges veszélyeknek. 

Kiváltó ok lehet bármilyen trauma, ami az egyén én és világképét megrengeti, de ilyen lehet akár a gyász is.

3. Alkalmazkodási zavar:

    Életkörülmények változásakor állhat fenn. Ilyen lehet egy költözés, munkahely váltás, válás, de akár a pozitív változással járó események, mint házasság, gyermekvárás, nyaralás. 

Az esemény után többnyire egy héttel megjelenik. a tünetek kevésbé erőteljesek mint az akut stresszreakció esetén. 

4. Gyászreakció:

    A normális gyászreakciónak megvannak a maga szakaszai, ezek lefutása körülbelül egy év. 

a Kóros gyászreakcióra jellemző,  hogy nincsenek gyásztünetek, vagy a normálisnál sokkal intenzívebbek. Ha a gyászidő leteltével sem képes az egyén tovább lépni, folytatni az életet. 

Gyászreakciót válás is kiválthat.

Fiziológiai reakciók a minket érő stresszre:

    Rövid távú hatások a "harcolj vagy menekülj" válaszok. Ennek evolúciós háttere van, vészhelyzetben nagy mennyiségű energiára, izomerőre, gyorsaságra volt szükségünk. A szervezet felkészül az esetleges harcra vagy akár a menekülésre. Ehhez testünkben megemelkedik a vérnyomás, légzésünk felgyorsul, pupillánk kitágul, a vércukorszint megemelkedik. 

Ha mindez csak ritkán történik, és mozgással, vagy egyéb stressz levezető módszerrel orvosolni tudjuk, akkor különösebb problémát nem okoz. A probléma abból adódik, ha ez a fajta stressz naponta ismétlődik, nem tudjuk kezelni. Akkor lesz hosszú távú hatása, különféle betegségeket előidézve, mint pl a magas vérnyomás, gyulladásos betegségek, pszichoszomatikus betegségek, gyomorfekély, autoimmun betegségek, szívbetegségek. Okozhat ezen felül általános nyomott hangulatot, passzivitást, depressziót. 

Hogyan oldja az Autogén Tréning a stresszt?

     Az Autogén Tréning rendszeres használatával a stressz okozta panaszok csökkenthetők és teljesen meg is szüntethetők. Ez a relaxációs technika segít tudatosan ellazítani teste, lelket. A teljesen ellazult testben a lélek sem képes tovább szorongani. Ez az ellazult állapot egyre könnyebben és könnyebben lesz elérhető a rendszeres gyakorlás révén, egyre gyorsabban éri el a test és lélek a kívánt állapotot. 

A nyugalmi állapot fennmarad! Akik rendszeresen relaxálnak, azok ellenállóbbak a stresszel szemben, nyugalmukat sokkal inkább megőrzik, mint a relaxációt nem ismerő társaik.

A módszer felvértezi alkalmazóit a hirtelen támadt stresszhelyzetekkel szemben is, remek technikákat biztosít, hogy azonnal és hatásosan leküzdjük a minket érő kikerülhetetlen negatív hatásokat is. 

A Trénig során nagyobb önismeretre tehetnek szert a résztvevők, így jobban megismerhetik azt is, eddig milyen megküzdéseket alkalmaztak, és milyenek viszik őket előrébb.

Címkék: stressz gyász szorongás önismeret stresszoldás válás autogén tréning magas vérnyomás vizsgadrukk gyomorfekély pszichoszomatikus betegség poszttraumás stressz szindróma akut stressz autoimmunbetegség relaxációs technika